Elindultam Szabadbattyánba, mert kiváncsi voltam milyen növényeket találok arrafelé, de csalódott voltam mert néhány kóbor mentán nem volt semmi számomra érdekes.
Viszont hazafele gyalog mentem és volt részem némi meglepetésben.
Szerettem volna mályvamagot szerezni, de még volt más tennivalóm is, erre tessék hazafelé teljesen véletlenül ott virágzott pár szál csak nekem :)
Nagyon szép színe volt fehér, belül rózsaszines.
Lepkék tobzódtak a napos réten.
Ez már a telet idézi.
Kedvenc növényem, az apróbojtorján.
Imádom az illatát, mert valamire emlékeztetett, de sokáig nem jöttem hogy mire.
Talán valami parfüm... nem...
Hát akkor?
Egyszer régen azt álmodtam, hogy egy cuki könyvesboltban árultak füstölőket is.
Abban az időben el nem tudtam képzelni, hogy könyvesboltban füstölőt áruljanak, de Párizsban megtaláltam ezt a könyvkereskedést. Annyira finom illatúak voltak, és annyira tömények (mégis kellemesek), hogy elég volt egyszerre csak felet égetni.
Na szóval így ez a növény arra is emlékeztet, hogy az álmaink megvalósulhatnak :)
Mégpedig a legváratlanabb helyeken néha...
Ez olyan gyönyörű!
(persze csak mert kék)
Szív alakú felhő :)
Tetszik.
Mert kék.
Hát persze.
